• +36 30 328 6337 • info@gasparmed.hu • H-P: 8:00 - 20:00

Mit tehetünk ellene?

Szájszag

A szájszagot a legtöbb esetben a nem megfelelő szájhigiéné okozza (kivéve, amikor más, gasztro-enterológiai probléma áll fenn). Az ínysorvadás következtében kialakult tasakokban lévő baktériumok végtermékei lehetnek e kellemetlen tünet leggyakoribb okozói.

Mit tehetünk?

Első lépésben érdemes egy szájhigiénikushoz bejelentkezni, aki elvégzi a fogkövek íny alatti és íny feletti eltávolítását, ellenőrzi és szükség esetén megtanítja a személyre szabott szájápolást. Amennyiben a tisztítás alatt a szájhigiénikus problémát fedez fel, javasolja a szakorvosi konzultációt. Enyhébb esetben a szájhigiéné helyreállítása és lézeres kezelése elegendő lehet. Súlyosabb esetben más kezeléseket a szakorvos javasolja az esetnek megfelelően.

szajszag

Ínyvérzés

Az ínygyulladás első jelei közé tartozik az ínyvérzés. Ez a vérzés általában fogmosás vagy étkezés közben jelentkezik a leggyakrabban. Nem tart sokáig, de rendszeressé válása komoly fogágybetegség előjele, ha nem fordul idejében szakemberhez. Következménye lehet a krónikus ínygyulladás kialakulása, a fogak instabilitása és elvesztése.

inyverzes

Mit tehetünk?

Első lépésben érdemes egy szájhigiénikushoz bejelentkezni, aki elvégzi a fogkövek íny alatti és íny feletti eltávolítását, ellenőrzi és szükség esetén megtanítja a személyre szabott szájápolást.  Enyhébb esetben a szájhigiéné helyreállítása és lézeres kezelése elegendő lehet az ínyvérzés megállításában. Súlyosabb esetben más kezeléseket a szakorvos javasolja az esetnek megfelelően. Az ínysorvadás gyógykezelése során számos módszert alkalmazunk, annak megfékezésére és kezelésére.

Mozgó fogak

A fogínygyulladás, vagyis gingivitis, csupán a kezdete annak az útnak, mely az ínysorvadáshoz, majd a fogak elvesztéséhez vezethet. A gyulladás során bekövetkező szövet és csont pusztulása okozza az instabilitást és annak fokozódását.

Mit tehetünk?

Gyakran a mozgó fogak esetében agresszív ínykezelés mellett is a fogak úgynevezett összesínezése szükséges.

A fogínysorvadás során idővel az érintett fogak meglazulhatnak, mozgathatóvá válhatnak. Leginkább az alsó metszőfogak meglazulása jelentkezik időben az elsőként, majd a további fogak is követhetik.

mozgo

Egyes előrehaladott esetekben sajnos a túlzottan mozgó fogakon már nem lehet segíteni, ilyenkor el kell őket távolítani és valamilyen rendszerű fogpótlásra, vagy implantációra kerülhet sor. Enyhébb mozgathatóság esetén mechanoterápiát lehet alkalmazni, vagyis a fogak egymáshoz történő ragasztását, rögzítését. Ezt röviden sinezésnek nevezzük. Vagyis a fogakat összesinezzük egymáshoz.

Az instabil fog zavarhatja a harapást, rágást, kedvezőtlen esztétikai hatást nyújthat. A meggyengült tartószerkezetű fogak sérülékenyek, bármikor kieshetnek és igen kellemetlen helyzetet teremthetnek azzal, hogy hirtelen foghíjasságot okoznak. Ilyen esetekben sínezéssel egymáshoz erősíthetjük a fogakat, így a külön – külön mozgatható fogak együtt egy szilárd egységet alkothatnak. A fogak sínezése történhet kompozit tömőanyaggal, amellyel mintegy összeragasztjuk a fogakat; vagy híd segítségével, ilyenkor koronákat készítünk a mozgatható fogakra és egy egységbe fogjuk őket.

A sínezés során fogszínű,  textilszerű speciális ragasztószalagot fektetünk a fogak belső nyelv felőli felszínére, majd fogtömőanyaghoz hasonló folyékony, krémszerű anyaggal vonjuk be. Fotopolimer lámpával a fehér anyagot kémiai kötésre segítjük. A sínezés segítségével a még meglevő, ám mozgatható fogak tovább maradhatnak a szájban, eltávolításuk későbbi időpontra tolódik.

A sínt úgy kell elkészíteni, hogy a felszíne sima legyen, hogy fogkövek tapadását ne segítse elő, ugyanakkor a fogak tisztítását se akadályozza. Sínezés nélkül a fogak mozgásukból adódóan zavart okoznak az étkezésnél, a szájban maradás ideje kevés.

A sín segítségével a fogak kihúzása, lecsiszolása, illetve koronával való borítása elkerülhető, a stabilitás ezzel invazív beavatkozás nélkül fokozható.

A sínezés előtt a fogak nyelv felőli oldalát fel kell érdesíteni, minimálisan elő kell készíteni, majd egy speciális erős szalag és esztétikus tömőanyag segítségével elkészíthető a sín.

Az ínysorvadás következtében az emberi állcsontok fogakat tartó csontnyúlványa veszít anyagából és a fogak meglazulása következhet be. A csont elvesztése elsősorban a gyulladás következménye, mely ínygyulladással kezdődik, majd fogágy-gyulladás képében halad tovább. Végeredményben a fogakat tartó csont elvesztését eredményezi.

mozgo2

Az elveszett csont orvosi beavatkozás keretében történő pótlását, a csontpótlást azon esetekben lehet megkezdeni, ha sikerült a gyulladásos folyamatokat teljes mértékben megszüntetni. A fogínysorvadás kezelésének tehát első fázisa a fennálló gyulladás megszüntetése, a csont felszívódás megállítása. A második fázisban lehetséges  a csont pótlását elkezdeni.

Gócok

A gócnak nevezzük a krónikus gyulladásos szöveteket, melyben a kórokozók is jelen vannak. Leggyakoribb gócok a mandulákban, a fogakban, ínytasakokban, az arcüregekben bújnak meg. A szervezetünkbe bejutó mikroorganizmusok ellen a szervezet felveszi a harcot, viszont az is előfordulhat, hogy nem sikerül teljes mértékben felszámolni a fertőzéseket, így a folyamat betokozódik és létrejön a góc.

goc

Az ínytasakok és bölcsesség fogak a szájüregi gócok döntő többségét alkotják. A helyi problémán kívül a szervezet más részében is komoly, másodlagos megbetegedéseket okozhatnak.

Leggyakoribb előfordulású másodlagos megbetegedések:
  • ízületi gyulladások
  • foltos hajhullás, kopaszodás
  • bőrkiütések, bőrelváltozások, ekcéma
  • reumás endocarditis (szívbélhártya gyulladás)
A fog eredetű gócok az összes előforduló góc egytizedét teszik ki. A legjellemezőbbek:
  • szuvas fogak
  • gyulladt fogak
  • nem gyökérkezelt, elhalt fogak
  • nem megfelelően gyökérkezelt fogak, gyökércsúcs ciszták
  • nem teljesen kinőtt, gyulladt bölcsességfog
  • krónikus ínygyulladás
  • ínysorvadás, fogágybetegség

Bölcsesség fog által okozott gócok

Ezek a rejtett gócok hosszú ideig lappanghatnak anélkül, hogy észrevehető tüneteket okoznának. Főleg a késő tini és korai felnőtt kor jellemzője a bölcsességfogakkal való küzdelem.

bolcs

A bölcsességfogak az esetek döntő többségében az állcsontok méretbeli korlátai miatt nem férnek el rendesen a fogsorívben. Még ha többé kevésbé a csontból elő is törnek, a többi fog torlódását okozzák, általában azokat előre tolva. Ha csak félig bújnak elő a csontból és az ínyből csak a korona egy része látszik ki, akkor körülötte gyakran gyulladás keletkezik, gyulladásos góc alakulhat ki. Egyes esetekben a bölcsességfogak az íny alól egyáltalán nem törnek elő, a szájüregben nem láthatóak, csak panoráma röntgenfelvételen lehet őket észlelni.

Előforduló problémák:
  1. A bölcsességfogak torlódást okozhatnak, ha helyhiány alakul ki a fogívben, így előrefelé tolják az összes többi fogat.
  2. Részleges fogelőtörés esetén, azaz amikor a fog csak félig-meddig nő ki, részlegesen szakítja át az ínyt, a  fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ebbe a kialakult tasakba ételmaradékok kerülnek, a nyál hatására bomlásnak indulnak, elszaporodnak a baktériumok, gyulladás alakul ki, amely heves, lüktető fájdalommal, kellemetlen szaggal, lázzal járhat.
  3. A még elő nem tört bölcsesség fogak rizikója, hogy megnövelik az állcsont ciszta kialakulásának lehetőségét.
  4. A bölcsesség fog és szomszédja között, ha egymásnak feszülnek, vagy szögben érnek egymáshoz, egyenetlenül állnak egymás mellett, az egyrészt olyan hézagot okozhat, amit szinte lehetetlen takarítani, tisztán tartani, másrészt az érintkező felületeken igen nagy a szuvasodás kialakulásának lehetősége.
  5. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban pozíciójánál fogva komoly fájdalmakat okozhat, ha nyomja az idegcsatornát. Ezen csak egy eltávolító műtét segíthet.

Diabétesz

A cukorbetegek fogai gyorsabban romlanak a megszokottnál, a cukorbetegség nehezíti a fogorvos dolgát és a rossz fogak nehezítik a cukorbetegség kezelését.

A diabéteszeseknél a különböző fogágybetegségek kialakulásának kockázata többszöröse, mint nem cukorbetegeknél. Nem maga a diabétesz okozza a fogágybetegségeket, de a már meglévő gyulladást súlyosbítja, gyorsítja a folyamatot, főleg, ha nem megfelelő a vércukorszint. De ez fordítva is működik. A kialakult fogbetegségek nehezítik a cukorbetegség kezelését is, ezért a megelőzés és szinten tartás a legfontosabb. Az összefüggés, hogy a nem megfelelő vércukorszint miatt a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, könnyebben fertőződnek és komoly szövődmények alakulhatnak ki.

A cukorbetegek fogai gyorsabban romlanak a megszokottnál, a cukorbetegség nehezíti a fogorvos dolgát és a rossz fogak nehezítik a cukorbetegség kezelését. A diabéteszeseknél a különböző fogágybetegségek kialakulásának kockázata többszöröse, mint nem cukorbetegeknél. Nem maga a diabétesz okozza a fogágybetegségeket, de a már meglévő gyulladást súlyosbítja, gyorsítja a folyamatot, főleg, ha nem megfelelő a vércukorszint. De ez fordítva is működik. A kialakult fogbetegségek nehezítik a cukorbetegség kezelését is, ezért a megelőzés és szinten tartás a legfontosabb. Az összefüggés, hogy a nem megfelelő vércukorszint miatt a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, könnyebben fertőződnek és komoly szövődmények alakulhatnak ki.

diabetesbig

Szív- és érrendszeri problémák

Ma már bizonyított tény, hogy a szájüregi problémák intenzív fogászati kezelése nemcsak a fogak, hanem a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésében is segíthet.

Az ínygyulladás a világ felnőtt népességének csaknem 40%-át érinti, és amely a megfelelő kezelés elmulasztása esetén számos egyéb betegséghez is vezethet.

A szájüregben több milliárd baktérium él, legnagyobb része a plakkban (lepedék). Ezek a baktériumok jelentős szerepet játszanak a támasztó szövetek pusztulásában, így a fogágybetegség kialakulásában.

Minden az ínygyulladással kezdődik, ami tulajdonképpen egy nagy, nyitott sebfelszín, amin  keresztül kórokozók bekerülnek a véráramba és a test más pontjain problémákat okozhatnak.

A szájüregi gyulladások, sok esetben a szervezet egészében gyulladásos reakciót válthatnak ki, melyek hosszú távon, többek közt szív és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak.

Számos baktérium típus, amely szerepet játszik a fogágybetegségben, megtapadhat az elmeszesedett erek falában, akár érelzáródáshoz, vérrögképződéshez, ezáltal infarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet, minek bizonyítéka, hogy ezeket a baktériumokat megtalálták az emberi szervezet számos pontján (szív, agy, érrendszer).

A legjobb védekezés a megelőzés. Célszerű és kifizetődő az ilyen veszélyes, magas rizikójú parodontális problémákat a legelején elkapni és kezelni.

Váranadósok és babát tervezők

A terhesség sokak számára egy nagyon izgalmas, ugyanakkor aggodalmakkal teli időszak. A kismamák döntő többsége igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy kisbabája a lehető legegészségesebb legyen. Azonban a rendszeres terhesgondozás, ultrahang, labor és egyéb szűrővizsgálatok mellett sokan elfelejtik a fogászati szűrések és kezelések fontosságát.

A terhesség ideje alatt a szervezet működésében olyan változások mennek végbe, amelyek mind az anya, mind a gyermek szervezetére rendkívül lényeges kihatással vannak. Megváltozik az anya nyálösszetétele, az íny érzékenyebbé válik, duzzadt lesz. A kismamák a fogíny érzékenysége és vérzése miatt hanyagolják sokszor a száj megfelelő ápolását, így a lepedékben található baktériumok elszaporodnak, ami halmozott fogkő képződéshez, ínygyulladáshoz, ínysorvadáshoz vezet. Ennek következtében nem csak a fogak romlanak fokozottabban, de begyullad a fogíny, minek hatására csontpusztulás következik be az állcsontokban.

Ez a jelenség törvényszerűen fogínytasakok, gócok kialakulását jelenti, mely a szervezetet folyamatosan baktériumokkal és toxinokkal árasztja el a véráram útján,  így nem csak helyileg az íny gyulladásos állapotát okozza. A fogágygyulladás egyaránt káros a mamára és a babára. A mamának a fogak meglazulását, a babának kisebb súllyal való születést, koraszülöttséget okozhat.

A fogínybetegséget már korábban is kapcsolatba hozták a koraszüléssel, alacsony születési súllyal, növekedési rendellenességekkel, komplikációkkal, de tudományos bizonyítékok csak az utóbbi évtizedekben állnak rendelkezésre. Már a régebbi vizsgálatok eredményeinek tükrében a kutatók az összefüggést azzal magyarázták, hogy a fogínybetegséget okozó baktériumok a véráramon keresztül a méhlepénybe kerülhetnek és a magzatban gyulladást válthatnak ki.

terhessmall

Hazai vizsgálatok megerősítették az ínysorvadás és a koraszülés szoros oki kapcsolatát. Dr. Radnai Márta tudományos értekezésében foglalta össze az irodalmi adatokat és saját vizsgálati eredményeit. Megállapította, hogy Magyarországon közel az újszülöttek 10%-a koraszülött. Összesen 151 terhes nőt vizsgált. A terhesek egyik része rendelkezett legalább egy 4 mm-es fogínytasakkal, másik részüknek nem volt. A megfigyelési időszak végén azt állapították meg, hogy azoknál akiknél találtak ínytasakot 3,5-szer nagyobb volt a koraszülés aránya, mint akiknél nem. Így bizonyítást nyert, hogy az ínytasakból a véráramba kerülő baktériumok egyik legfontosabb okozói lehetnek a koraszülésnek, amikor a magzat fejletlenül 2500 g-nál kisebb súllyal jön a világra. Egy másik tudományos vizsgálatban a terhes nők egyik nagyszámú csoportjában fogkőeltávolítás és ínykezelés történt egy alkalommal, a másik csoportban csak a fogazati állapotot rögzítették, de fogkezelést nem végeztek. A fogászatilag egyszer kezelt terhesek között szignifikánsan kevesebb koraszülés történt, mint az egyébként  azonos, de fogászatilag nem kezelt terhes csoportban.
Rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel, kezeléssel és gyakoribb, alaposabb szájápolással, fogmosással a bajok megelőzhetőek!

Mindezeket összefoglalva megállapítható, hogy a fogászati ellenőrzés és professzionális fogtisztítás a várandósság időszakában még fontosabb, mint általában, mivel az ínygyulladás a mama és a baba egészségét is egyaránt igazoltan károsíthatja.