[vc_row][vc_column][vc_column_text]Az elmúlt években Magyarországon rendkívüli mértékben kibővült a szájhigiénés termékek és eszközök választéka. Ugyanakkor kevés információ áll a szakemberek és a lakosság rendelkezésére az egyes szájhigiéniai anyagokról, termékekről, nehezen áttekinthető szakmai szempontból a kínálat és a naprakész ismeretanyag. A rendkívül széles választék ellenére az utóbbi években nem emelkedett ilyen mértékben a szájhigiéniai termékek hazai fogyasztása.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_custom_heading text=”Magyarország – átlag fogyasztás” font_container=”tag:h4|text_align:center” use_theme_fonts=”yes” css_animation=”fadeInUpBig”][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1/2″][grve_counter counter_end_val=”1.4″ counter_decimal_points=”1″ title=”tubus fogkrém” animation=”fadeIn” animation_delay=”50″][/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1/2″][grve_counter counter_end_val=”0.7″ counter_decimal_points=”1″ title=”fogkefe” animation=”fadeIn” animation_delay=”50″][/vc_column_inner][/vc_row_inner][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_custom_heading text=”Nyugat-Európa – átlag fogyasztás” font_container=”tag:h4|text_align:center” use_theme_fonts=”yes” css_animation=”fadeInUpBig”][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1/2″][grve_counter counter_end_val=”10″ title=”tubus fogkrém” animation=”fadeIn” animation_delay=”50″][/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1/2″][grve_counter counter_end_val=”4″ title=”fogkefe” animation=”fadeIn” animation_delay=”50″][/vc_column_inner][/vc_row_inner][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A Magyarországon forgalmazott és megfelelő dokumentációval rendelkező szájhigiénés termékeket foglaljuk össze és csoportosítjuk kémiai összetétel és speciális prevenciós, valamint terápiás indikációjuk szerint. Az írás a fogkrémekkel, szájöblögetőkkel, protézis tisztítókkal és ragasztókkal foglalkozik, de nem tartalmazza a hazánkban forgalmazott szájhigiénés technikai eszközök, fogkefék, elektromos fogkefék, fogselymek, szájzuhany és egyéb segédeszközök részletes bemutatását.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]A fogkrémek igen széles spektruma kapható ma a hazai piacon. Alapvető feladatuk a fogszuvasodás valamint a fogágybetegség megelőzésében van. A fogkrémek fő feladata a fogkefékkel végzett mechanikus plakkeltávolítás elősegítése, a hatékonyság fokozása. Csoportosításuk során elsődlegesen az indikációs területet vettük figyelembe. A hatékonyság növelését célozzák azok a hozzáadott egyéb anyagok mint pl. zink, fluorid, triclosan, stb. amelyek direkt kémiai plakk-redukciós hatást fejtenek ki. Az egyes fogkrémek neve után az ismert aktív hatóanyagokat tüntettük fel. Az összetételre vonatkozó adatokat a vásárlókat tájékoztató, a tubuson és a csomagoláson feltüntetett információk, illetve a gyártó és a forgalmazó cégek által rendelkezésre bocsátott anyagok alapján állítottuk össze. A fejezet áttekintése során kitűnik, hogy nagyon sokféle, változatos összetételű fogkrém van forgalomban. A laikus vásárló számára nehéz a szakszerű választás, mindenképpen szüksége van a fogorvos, szájhigiénikus és a szakképzett fogászati szakdolgozók szakmai tanácsaira. Ehhez számukra is szükségesek az egyes termékek összetételére, hatásaira, javallati körére vonatkozó praktikus ismeretek.
Hogy milyen fogkrémet válasszunk, figyelembe kell venni a páciens fogszuvasodásra való egyéni hajlamát, plakk- és fogkőképződési hajlamát, parodontális státusát, a fognyaki abrazió és a következményes fognyaki érzékenység mértékét, a dohányzás okozta elszíneződés fokát, a rossz szájszagra való hajlamot, egyes szisztémás betegségeket, gyógyszerszedést, a szájban lévő fogpótlásokat és ezek minőségét. Ehhez ismerni kell a fogkrémek összetétele mellett az egyes hatóanyagokat, valamint az azoktól várható hatásokat is.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]A fogkrémek használatának elsődleges célja, hogy a fogak hozzáférhető felszíneit fogkefe segítségével tisztítsa és simára polírozza. A fogkrém tisztító hatásánál fogva alkalmas a festékek felhalmozódásának megakadályozására a fogak felszínein, valamint szerepet kell hogy játsszon az ínygyulladás megelőzésében, illetve a már fennálló gyulladás csökkentésében. Nem elhanyagolható a fogkrémek kozmetikai, valamint – íze és illata révén – közérzetjavító hatása sem.
A fogkrém a fogkefe mechanikai tisztító hatását segíti elő. Megkülönböztetünk abrazív anyagokat tartalmazó fogkrémeket és abrazív anyagokat nem tartalmazó fogzseléket. Az abrazív anyagok fokozzák a fogkefe dörzsölő hatását és eltávolítják a dentális pellikula egy részét. Ezzel megakadályozzák a fogak megsárgulását vagy szürkülését. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy non abraziv fogzselét használóknál sokkal intenzívebben színeződnek el a fogak, mint az abrasiv fogkrémmel fogat mosó csoportban. Az abraziv anyagoknak olyan szemcsenagyságúnak kell lenniük, hogy rendszeres használatuk mellett se okozzanak jelentős fogkopást.
Az abraziv anyagok mellett még felületaktív (detergens) anyagok segítik elő a tisztítást. A fogkrém másik fontos összetevői azok az anyagok, amelyek vagy a zománc remineralizációját segítik elő (fluorid, stroncium) vagy a kémiai plakk-kontroll eszközei (Chlorhexidin, Triclosan, enzimek stb.). Számtalan különböző fogkrém van forgalomban, amelyek különböző adalékanyagokat és ízesítőszert tartalmaznak. A fogkrémek fő összetevői azonban azonosak.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row margin_bottom=”120″][vc_column][vc_column_text]
[/vc_column_text][vc_column_text]Ezek a következők:
Abrazív anyagok (kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium oxid, szilikát) teszik ki a fogkrém nedves tömegének közel felét. A fogkrém abraziv hatása az összetevők szemcsenagyságától és keménységétől függ. Az abraziv anyagok olajos polírozó anyagot is tartalmaznak, melyek elsimítják a nagyobb abraziv szemcsék okozta károsodásokat.
Felületaktív anyagok (zsíralkohol-szulfonátok, szappanok) a felületi feszültséget csökkentve behatolnak a lepedékbe, elősegítve ezáltal a mechanikai eltávolítását. Ezeknek tulajdonítható a fogkrém habzása is.
Oldószerek (víz, glicerin, propilén-alkohol) a fogkrém pépszerű konzisztenciáját biztosítják.
Stabilizáló és kötőanyagok (olajok, zselék, alginát) stabilizálják a fogkrém konzisztenciáját.
Ízesítő, illatosító anyagok (mentol, menta) kellemessé teszik a fogmosást, hűtik a szájüreget, néhány percig kellemessé teszik a leheletet.
Gyógyszerek, kémiai anyagok. A legtöbb ma forgalomban lévő fogkrém tartalmaz valamilyen szervetlen vagy szerves fluor vegyületet. Ma a caries redukcióban az irodalomban legalább akkora szerepet tulajdonítanak a fogkrémekben lokálisan bevitt fluorid vegyületeknek, mint a szisztémás ivóvíz fluorozásnak.
A fluoridon kívül még különböző antiszeptikus, kémiai plakk-ellenes anyagokat is alkalmaznak a fogkrémekben. Ezek közül a legfontosabb a Triclosan. Elvileg a chlorhexidin is hatékony összetevője lehetne a kémiai plakk-kontrollt szolgáló fogkrémeknek, de a gyakorlatban a Chlorhexidin tartalmú fogkrémekhez fűzött remény nem vált be. A fogkrémek negatív töltésű alkotó elemei ugyanis megkötik és inaktiválják a Chlorhexidint, és így minimálisra csökken a rendelkezésre álló hatékony szabad antiszeptikus molekula. Ma a Chlorhexidint szájöblítők formájában forgalmazzák. Vannak Chlorhexidin tartalmú zselék is (pl. Corsodyl), de ezek már nem minősülnek fogkrémnek. Ez már fertőtlenítő hatású gyógyszer.
Kifejezett gyógyfogkrémek is forgalomba kerülnek, amelyek gyógyhatást kifejtő anyagokat is tartalmaznak. Ezek között található számos baktericid, bakteriosztatikus, enzimgátló, savközömbösítő és sok egyéb hatású is. Két nagy csoportjuk a fogszuvasodást gátló gyógyfogkrémek, valamint a fogágybetegségek megelőzését, vagy kezelését célzó készítmények.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row bg_type=”color” header_feature=”yes” footer_feature=”yes” bg_color=”#f7f7f7″][vc_column][vc_empty_space height=”20px”][vc_custom_heading text=”A fogkrém kiválasztása szakember feladata. Bízza szájhigiénikusra, aki az egyéni adottságoknak leginkább megfelelő fogkrémet tudja ajánlani!” font_container=”tag:h3|text_align:center|color:%23ffcf10″ use_theme_fonts=”yes” css_animation=”fadeInUpBig”][vc_empty_space height=”20px”][/vc_column][/vc_row][vc_row footer_feature=”yes”][vc_column][vc_empty_space height=”20px”][vc_empty_space height=”20px”][vc_empty_space height=”20px”][vc_custom_heading text=”Érdekesség a fogkrémről” font_container=”tag:h4|text_align:left|color:%23ffcf0f” use_theme_fonts=”yes” css_animation=”fadeInUpBig”][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1/2″][vc_column_text]Az ókori egyiptomiak fejlettsége minden tekintetben kiemelkedő volt, ezért nem meglepő, hogy már ők is használtak fogkrémet. Ráadásul gél állagút, amely nem is sokban tért el a recept a modern orvostudomány által javasolt összetevőktől. Tettek bele csiszolóanyagot (például zúzott kagyló-, tojás- vagy csigahéjat, mészkövet, vulkáni hamut vagy ökörpatát), fertőtlenítő és tisztító adalékot (leginkább sót, mirhát, bórvizet, sódabikarbónát vagy nősziromgyökeret), továbbá illatosító olajat vagy aromát (mondjuk mentát, esetleg rozmaringot). Az egyetlen, amiben kezdetlegesnek volt mondható a technikájuk, hogy még az ujjaikkal vitték fel a fogaikra a pasztát.
Az ókornál maradva kultúránként más és más ötletek merültek fel: Babilóniában gyökereket rágtak a szájhigiénia miatt, a rómaiak pedig nem mást vetettek be – az ecet és a kecsketej mellett –, mint a saját vizeletüket. Mentségükre legyen mondva, a benne található ammóniának tényleg van fehérítő hatása. Csiszolóanyagként pedig porrá zúzott osztrigahéjat használtak.[/vc_column_text][/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1/2″][grve_single_image image=”736″][/vc_column_inner][/vc_row_inner][vc_column_text]A 11. században egy európai úrihölgyek számára írt kézikönyv, a De Ornatu Mulierum már fehérboros öblítést, majd alapos fogsortörölgetést javasol minden étkezés után. Az is a szépségápolási füzetecske része, hogy ánizsmag vagy petrezselyemág rágcsálásával marad friss a leheletünk. Ehhez képest kissé visszaesés, hogy a 18. században valami rejtélyes oknál fogva elterjedt az égetett és összetört kenyér használata a fogápoláshoz.
A 19. századra kezdett csupán kialakulni a mai fogkrémek összetétele, amikor egy Peabody nevű fogorvos szappant kevert a sikeressé vált fogtisztítószeréhez, majd a Colgate gyár 1873-ban kezdte tömegesen gyártani az első krémes állagú fogkrémet. Tubusba 1892-ben került, a manapság fő hozzávalónak számító fluorid pedig 1914-ben került a receptbe. A naponta legalább kétszeri fogmosás a második világháború után vált általánossá, mivel a hadseregben a rendszeres fogápolás a katonai tízparancsolat része volt.[/vc_column_text][vc_column_text]
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]